Rajzoltam egy vonatot,
a vonatra ablakot,
ablakba egy nagypapát,
ölébe egy unokát.
Én vagyok az unoka,
nagyapám a nagyapa,
az ablakban mi vagyunk,
indulhat a vonatunk.
Rajzoltam egy vonatot,
a vonatra ablakot,
ablakba egy nagypapát,
ölébe egy unokát.
Én vagyok az unoka,
nagyapám a nagyapa,
az ablakban mi vagyunk,
indulhat a vonatunk.
Boci, boci tarka
Se füle, se farka
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
Himpelchen und Pimpelchen,
die stiegen auf einen Berg.
Himpelchen war ein Heinzelmann
und Pimpelchen war ein Zwerg.
Sie blieben lange da oben sitzen
und wackelten mit ihren Zipfelmützen.
Doch nach fünfundsiebzig Wochen
sind sie in den Berg gekrochen,
schlafen dort in guter Ruh.
Sei mal still und hör gut zu:
Chrrchrr, chrrchrr...
Guten Morgen, liebes Kindchen,
hallo, hallo, guten Tag.
Kriegst ein Küsschen auf dein Köpfchen,
weil ich dich so gern mag.
Guten Morgen, liebes Kindchen,
hallo, hallo, guten Tag.
Kriegst ein Küsschen auf dein Näschen,
weil ich dich so gern mag.
Licskes-lucskos öreg bácsi (Hujj, hujj, én a Szél vagyok!) kék udvarban seprűjével megkergette a Napot. Szél mondta: Hujj, hujj, hujj! Nap mondta: Bújj, bújj, bújj! Szél kergette, utolérte, jól megverte a Napot; megkergette, utolérte, összetörte, kék udvarból kiseperte, kendőjébe bekötötte, mondjátok meg: hova tette? Zsebbe tette a Napot. Zsebre tette? Zsebre ő! Azért van most rossz idő. |